| |
Aceton
| |
|
| IUPAC név |
propanone |
| Más nevek |
aceton
β-ketopropán
dimetil-keton
acetonum |
AzonosÃtók
| CAS-szám |
[67-64-1] |
| SMILES |
CC(=O)C |
Tulajdonságok
| Kémiai képlet |
CH3COCH3 |
| Moláris tömeg |
58,09 g/mol |
| Megjelenés |
SzÃntelen folyadék |
| Sűrűség |
0,79 g/cm³ (folyadék) |
| Olvadáspont |
−94,9 °C (178,2 K)
|
| Forráspont |
56,3 °C (329,4 K)
|
| Oldhatóság (vÃzben) |
elegyedik |
| Viszkozitás |
0,32 cP (20 °C) |
Veszélyek
| EU oszályozás |
Gyúlékony (F), IrritatÃv (Xi)[1] |
| R-mondatok |
R11, R36, R66, R67[1] |
| S-mondatok |
S2, S9, S16, S26[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standardállapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)
|
Az aceton (INN: acetone) a ketonok legkisebb szénatomszámú képviselője. A ketonok jellemzője, hogy egy láncközi oxocsoportot, ún. ketocsoportot tartalmaznak. Az acetont Libavius fedezte fel 1595-ben, szerkezetét Dumas és Liebig határozta meg 1832-ben.[2] Jó tulajdonságai miatt az élet legkülönfélébb területein használják: körömlakklemosó, ill. műanyagok készülnek belőle. A vegyipar általános oldószerként alkalmazza.
Tartalomjegyzék
- 1 A molekula szerkezete
- 2 Fizikai tulajdonságok
- 3 Kémiai tulajdonságok
- 4 ElőállÃtás
- 5 Felhasználás
- 6 Hivatkozások
|
|
|
|
