| |
Nagy-Britannia Ă©s Ăszak-ĂrorszĂĄg EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄga
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
|
|
Nemzeti mottĂł: Dieu et mon droit[1]
God and my right (angol fordĂtĂĄs, nem hivatalos) |
| Himnusz: God Save the Queen[2] |
|
|
| FĆvĂĄros |
London
Ă©. sz. 51° 310âČ ny. h. 0° 7âČHiba a kifejezĂ©sben: nem vĂĄrt / operĂĄtor, Hiba a kifejezĂ©sben: nem vĂĄrt / operĂĄtor |
| Ăllamforma |
alkotmĂĄnyos monarchia |
| - KirĂĄlynĆ |
II. Erzsébet |
| - Miniszterelnök |
Gordon Brown
|
| Hivatalos nyelv |
de facto az angol. nyelv |
| Beszélt nyelvek |
Ăr, ulsteri skĂłt, skĂłt gael,
scots, wales-i, korni[3] |
| FĂŒggetlensĂ©g |
|
| - Acts of Union1 |
1801 |
| CsatlakozĂĄs az EU-hoz |
1973. januĂĄr 1. |
| TerĂŒlet |
|
| - Ăsszes |
244 820 kmÂČ (77.) |
| - VĂz (%) |
1,3% |
| Népesség |
|
| - 2007 évi becslés |
60 975 000 [4] |
| - 2001 évi népszåmlålås |
58 789 194 [5] |
| - NépsƱrƱség |
19 350 fĆ/kmÂČ |
| GDP |
2007-es becslés |
| - Ăsszes |
(5..)
PPP: 2, 23 billiĂł dollĂĄr[6] |
| - Egy fĆre jutĂł |
23. 570 USD[6] (14..) |
| HDI (2006) |
0,942 (21..) â |
| Pénznem |
[[Font sterling[7]]] (GBP) |
| IdĆzĂłna |
0 (UTC0) |
| - NyĂĄri idĆszĂĄmĂtĂĄs |
(UTC+1) |
| Internet TLD |
[[.uk[8]]] |
| Nemzetközi gépkocsijel |
GB |
| HĂvĂłszĂĄm |
+44 |
1 Nagy-Britannia Ă©s ĂrorszĂĄg EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄga nĂ©ven,
majd 1927-tĆl Nagy-Britannia Ă©s Ăszak-ĂrorszĂĄg EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄga
|
FranciaorszĂĄg
ĂrorszĂĄg
W a l e s
S k Ăł c i a
A n g l i a
Ăszak-ĂrorszĂĄg
LONDON
Aberdeen
Dundee
Edinburgh
Glasgow
Newcastle
Middlesbrough
Hull
Manchester
Liverpool
Birmingham
Cardiff
Bristol
Plymouth
Dover
Southampton
Portsmouth
Belfast
Londonderry
Ăszaki Atlanti-ĂłceĂĄn
Ăszaki-tenger
Ăr-tenger
Kelta-tenger
La Manche-csatorna
Ben Nevis
Shetland-szigetek
Orkney-szigetek
HebridĂĄk
Man sziget
Jersey
Guernsey
CsalagĂșt
|
| térkép szerkesztése |
|
Nagy-Britannia Ă©s Ăszak-ĂrorszĂĄg EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄga (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland[9] vagy Britain, a magyar köznapi hasznĂĄlatban többnyire Nagy-Britannia) nyugat-eurĂłpai szigetorszĂĄg,[10][11] , mely Nagy-Britannia teljes terĂŒletĂ©t Ă©s az Ăr-sziget Ă©szakkeleti rĂ©szĂ©t, valamint több kisebb szigetet foglalja magĂĄba. Az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg egyetlen rĂ©sze, melynek szĂĄrazföldi hatĂĄra van, az Ăszak-ĂrorszĂĄg, mely az Ăr KöztĂĄrsasĂĄgggal hatĂĄros.[12][13] EttĆl a rĂ©sztĆl eltekintve az orszĂĄgot az Atlanti-ĂłceĂĄn, az Ăszaki-tenger, a La Manche Ă©s az Ăr-tenger hatĂĄrolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagĂșt köti össze FranciaorszĂĄggal.Az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg egy unitĂĄrius ĂĄllam, melynek nĂ©gy orszĂĄgrĂ©sze Anglia, Ăszak-ĂrorszĂĄg, SkĂłcia Ă©s Wales.[14] ParlamentĂĄris rendszerben irĂĄnyĂtjĂĄk, a parlament Londonban, az orszĂĄg fĆvĂĄrosĂĄban van, de hatalmĂĄnak egy rĂ©szĂ©t ĂĄtruhĂĄzta a hĂĄrom nemzeti közigazgatĂĄsi központban mƱködĆ parlamentre, melyek Belfast, (Ăszak-ĂrorszĂĄg), Cardiff (Wales) Ă©s Edinburgh (SkĂłcia) terĂŒletĂ©n mƱködnek. Az orszĂĄg alkotmĂĄnyos monarchia, Ă©lĂ©n II. ErzsĂ©bet ĂĄll, Ć az orszĂĄg ĂĄllamfĆje. A Csatorna-szigetek Ă©s Man sziget brit koronafĂŒggĆsĂ©g, az orszĂĄgnak nem rĂ©szei, de azzal föderatĂv mĂłdon összekapcsolĂłdnak.[15] Az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgnak tizennĂ©gy tengerentĂșli terĂŒlete van[16], mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradvĂĄnya. Ez a birodalom legnagyobb kiterjedĂ©sĂ©nek idejĂ©n, 1922-ben, a szĂĄrazföldi terĂŒletek mintegy negyedĂ©t uralta. A brit befolyĂĄs a birodalom megszƱnĂ©se utĂĄn is felfedezhetĆ a nyelvben, a kultĂșrĂĄban Ă©s szĂĄmos orszĂĄgban a jogrendszerben is.II. ErzsĂ©bet tovĂĄbbra is kirĂĄlynĆje a NemzetközössĂ©g tagorszĂĄgainak, valamint ĂĄllamfĆje a NemzetközössĂ©gi kirĂĄlysĂĄg tagĂĄllamainak. |
|
|