| |
A kĂ©mia (a perzsa „کیمیا”, „Kimia” Ă©s a görög „χημεία”, „khĂ©meia” szĂłbĂłl) vagy vegyĂ©szet az anyagok minĹ‘sĂ©gi változásaival foglalkozĂł termĂ©szettudomány. A modern fizika eredmĂ©nyeinek hatására azonban ez a definĂciĂł csak Ăşgy állja meg a helyĂ©t, ha magának az anyagnak a fogalmát terjesztjĂĽk ki. A XX. század második felĂ©tĹ‘l már nem csak a korpuszkuláris jellegű entitásokat tekintjĂĽk anyagnak, hanem pĂ©ldául a gravitáciĂłs mezĹ‘t, a fĂ©nyt is; ez -leegyszerűsĂtve- abbĂłl következik, hogy az energiát az anyag egyik megjelenĂ©si formájának tartjuk, amit az E=mc2 összefĂĽggĂ©s fejez ki. A kĂ©mia napjainkban szorosan kapcsolĂłdik a többi termĂ©szettudományhoz: a fizikához, biolĂłgiához, matematikához, földrajzhoz; eredmĂ©nyei nĂ©lkĂĽl elkĂ©pzelhetetlen a modern orvostudomány, Ă©s a műszaki tudományok alaposabb ismeretĂ©hez is elengedhetetlen. A sokirányĂş kötĹ‘dĂ©s interdiszciplináris tudományok egĂ©sz sorát eredmĂ©nyezte (fizikai kĂ©mia, biokĂ©mia, stb.), melyeknek szintĂ©n egyre növekvĹ‘ jelentĹ‘sĂ©gĂĽk van. A kĂ©mia alaptudomány, alkalmazott tudomány Ă©s kĂsĂ©rleti tudomány egyben. |
|
|